"Ich habe problem"
mondta a pulai kapitányság vezetÅ‘je, amikor szombaton reggel 31 mindenre elszánt magyar vizsgázó jelent meg a kapitányság épületében, és miután rajtunk kívül még további 30-40 különbözÅ‘ nemzetiségű vizsgázó szeretett volna jogosítványt szerezni, pillanatok alatt jókora tumultus keletkezett a kapitányság kicsi épületében. Hiába…. lassan itt a nyár, kezdÅ‘dik (megkezdÅ‘dött?) a szezon. Szóval adva van kb. 60-70 vizsgázó, melyek közül 31 magyar … Öregbítettük kissé hazánk hírnevét déli szomszédainknál.
De a mostani történet nem szombaton kezdÅ‘dött, hanem péntek reggel az István fogadóban, Sormáson. A menetrend ezúttal is a szokásos volt, vagyis egy rövid bemutatkozást követÅ‘en elkezdtük a tanfolyamot, amely egészen délután 4 óráig tartott. Ezután gyors egyeztetést követÅ‘en eldöntöttük, hogy ki kivel fog együtt utazni, aztán beszálltunk az autóba, és irány Pula. A határon a magyar határÅ‘r megkérdezte tÅ‘lünk, hogy hová megyünk. Mondtuk neki, hogy Pulába.
Nahát - csodálkozott egy nagyot - mi a fene lehet ott, mert 15 percen belül mi vagyunk kb. a 10. autó, amelyik Pulába megy. Mosolyogtunk egyet, aztán a sofÅ‘rünk beletaposott a gázpedálba, és Rijekáig meg sem álltunk. Ott egy rövid pihenÅ‘t tartottunk, majd indultunk is tovább. 9 óra után érkeztünk meg Pulába, ahol ezúttal nem a jól megszokott Hotel Omir volt a végállomás, hanem a Hotel Riviera nevű "szocreál" szálloda. Nagyjából 30 évet léptünk vissza az idÅ‘ben akkor amikor beléptünk a Hotel ajtaján. A probléma egyébként az volt, hogy az Omir nem volt képes fogadni egyszerre 30 vendéget…
Mindegy, egy éjszakát a Riviera-ban is ki lehetett bírni, a reggeli pl. kifejezetten jó volt.
Másnap negyed kilenc körül odakísértem a csapatot a kapitányság épületéhez közeli ACI klubba, míg ezalatt Ádám már a jelentkezési lapok leadását intézte a kapitányság épületében. 9 körül szóltak, hogy menjünk, kezdÅ‘dik a vizsga. Ekkor futottunk össze a kapitánnyal, és ekkor hangzott el az a bizonyos "Ich habe problem".
Becsületükre legyen mondva 11 óra után pár perccel mindenki túl volt a (sikeres) vizsgán. Gyorsan megbeszéltük, hogy fél háromig szabad program, akkor viszont találkozzunk a kapitányság elÅ‘tt, mert remélhetÅ‘leg addig elkészülnek a jogosítványok. Ezt az idÅ‘t mi egy finom, és meglehetÅ‘sen hosszúra nyúlt ebéd elfogyasztásával ("Orada na zaru", ami egy nagyon finom, roston sült ragadozó halat jelent), majd egy rövidebb sétával, városnézéssel töltöttük. A megbeszélt idÅ‘pontra elkészültek a jogosítványok, amiket gyorsan kiosztottunk, elköszöntünk egymástól, majd pontban 3 órakor elindultunk hazafelé. 7 után pár perccel ismét az István fogadóban voltunk, ahol mindenki átült a saját autójába, és onnan aztán mentünk tovább a saját dolgunkra.
Készítettem jópár képet a szombati nap eseményeirÅ‘l, érdemes Å‘ket megtekinteni.
Amennyiben te is szeretnél horvát hajóvezetÅ‘i jogosítványt, az alábbi linkre kattintva jelentkezhetsz rá:
www.kalandatengeren.hu/hajosvizsga_jelentkezesi.htm
A vizsgával kapcsolatos részletekrÅ‘l pedig itt olvashatsz:
http://www.kalandatengeren.hu/aloldal_1.htm